Az közszolgálati televízió kissé túlmarketingelt bejelentése, és egy hétvégi előadás kapcsán merült fel a kérdés: valóban akadálymentesek-e a vakok számára készült minisztériumi honlapok? A kérdésre a válasz sajnos egyértelmű: a milliókért fejlesztett állami weboldalak ebből a szempontból nem állják meg a helyüket. Akadálymentesnek kikiáltott honlapokat szemléztünk.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) támogatásával a közszolgálati televízió akadálymentes honlapot indított –adta hírül a napokban a minisztérium. A magyaroszág.hu beszámolójából az is kiderült, hogy az esélyegyenlőségi tárca anyagi és szakmai támogatásával létrejött szolgáltatás másfélmillió forintba került. Ez önmagában még nem lenne hír – hacsak az nem kelti fel az olvasó figyelmét, hogy egy sokak számára talán magától értetődő funkció miért kerül másfélmillió forintba.

Sajnos nem magától értetődő, és a kérdésre a választ sem célunk megadni, azt azonban érdemes lehet vizsgálni, hogy valóban akadálymentessé vált-e ezzel a honlap, illetve mi a helyzet a többi állami támogatással készült webhely esetén? Mennyire fontos a minőség, az igényesség, a korszerűség ott, ahol könnyebben repkednek a milliók?

A hétvégén volt szerencsém részt venni a Magyarországi Web Konferencia Weboldalak a vakok „szemével” című előadásán. Torma Zsolt, az előadást tartó látássérült informatikus meglepő érdekességgel mutatta be az „akadályos” webhelyek nehézségeit, így az esemény óta még kitüntetettebb figyelmet kap részemről a téma. Az akadálymenetesség az Internetes honlapok kapcsán sem jelent egyébként mást, mint a való életben: elérhetővé, használhatóvá tenni a szolgáltatásokat a sérültek számára is. Ők rendelkeznek olyan felolvasóprogramokkal, speciális eszközökkel, amivel használni tudják az Internetet, azt a közeget, ami néha a legfontosabb kapcsolatot jelenti számukra a külvilággal. A webmesterek feladata csupán annyi, hogy megfelelő „formába” hozzák honlapjaikat.

Néhány napja egy nálunk is megjelent hír kapcsán botlottam a frissen indult eMagyar.net portálba, amely a határon túli eMagyar közösségek hálózatba kapcsolásáért jött létre. Habár semmilyen ismert fogyatékossággal nem rendelkezek, a hétvégi előadás hatására mégis elsőként a „Vakok és gyengénlátók oldala” című menüpontra navigáltam. Közben rögtön felidéződött bennem Zsolt véleménye, aki szerint ilyen külön részlegbe helyezni a testi sérülteknek szánt tartalmakat egyenlő a gettósítással. A szakember azt is hozzátette még, hogy ezek az alrovatok gyakran nem is tartalmazzák azt a teljes információhalmazt, amit egyébként a látók elérhetnek, gyakran ez csak egy kivonat, hiánypótló jelleggel amolyan látszat akadálymenetesítés.

Utóbbi hibával itt szerencsére nem állunk szemben, a nagy kontrasztú verzió lényegében ugyanazt a tartalmat kínálja, mint a „normál”. A készítők azonban mégis elkövettek több szarvashibát, melyre Zsolt többször is kitért beszédében. Ezek közül az egyik a képek nem létező, úgynevezett alternatív szövegének problémája, mely nem csak az akadálymentesség kapcsán került szóba. Károly György Tamás, az esemény másik előadója szerint ez „általános iskolai tananyag” kellene, hogy legyen a(z igényes) webszerkesztők körében.

Ennél is durvább hiba viszont az úgynevezett „tolakodó” JavaScript alkalmazása, mely az ilyen funkcióval nem rendelkező böngészőprogramok számára gyakorlatilag lehetetlenné teszi a webhelyen való navigációt. Kipróbáltam, s valóban: az éppen címlapra „linkelt” cikkeken és a keresőn kívül használhatatlan az oldalstruktúra, ami bizonyos felhasználók kizárását eredményezi.

A szombati előadáson negatív példaként szóba került a Budapest Portál akadályossága is. Károly György Tamás szerint ez az a webhely, amelynek köztudottan van akadálymentes verziója, azt azonban hosszas keresés után, még látó embernek (nem mellesleg gyakorlott Internetezőnek sem) sikerült fellelnie. Kezdve ott, hogy a „budapest.hu” címet begépelve a böngészőbe egyáltalán nem működik a webhely – kizárólag csak a www-s előtagot hozzáírva – a sérültek számára készült verziót én sem találtam meg.

A cikk elején már említett közszolgálati televízió akadálymentesített weboldaláról szintén negatív tapasztalatok mondhatók el. A nagy médiavisszhanggal beharangozott akadálymentesítés szakmai berkek szerint a Carnation „műve”. Ez az a cég, amelyre – annak ellenére, hogy számos gigászi webes projekt kivitelezője – a fejlesztők többsége nem a minőségi megoldásaik miatt néz fel. A technikai megvalósítás részleteibe mélyedve: az MTV és a Híradó.hu esetében a látók számára készített tartalom lerövidített, kivonatos formában jelenik meg, melyhez ráadásul nehézkesen használható navigáció párosul. A menü, a HTML forráskód végén helyezkedik el, így egyes felolvasóprogramok esetében a felhasználónak a teljes tartalmat végig kell hallgatnia, mire a menüpontokhoz érkezhet. Azokhoz a menüpontokhoz, amik egyébként nem listaelemek – mint ahogy azt a helyes tervezés és az ajánlás megkívánná -, csupán egyszerű sortöréssel egymás alá rendezett hivatkozások.

Olyan mondatok pedig valószínűleg pusztán csak figyelmetlenségből kerülhettek fel egy vakok számára készült oldalra, hogy „a nap legfontosabb híreit megtekintheti a Híradó aktuális adásában”.

Visszatérve az MTV/Híradó.hu akadálymentesítését is támogató ICSSZEM honlapjára szintén érdekes megoldásokkal szembesülhetünk. Korábban már említett volt a „tolakodó” JavaScript problémája. Ez esetben egy szerencsétlenül megvalósított hivatkozás miatt éppen hogy az akadálymentes szekciót nem lehet elérni JavaScript támogatás nélkül. (Hasonlat képpen: mintha a kerekes székesek számára készült rámpát rajzszöggel szórták volna fel.) Én megbirkóztam a feladattal, mert nem kényszerülök felolvasóprogram használatára, látó ember vagyok és be tudom állítani a böngészőmet. Átvergődve a kezdeti nehézségeken, a nagy kontrasztú honlap kivitelezése már valamennyire megfelelőnek tűnik: előre került a navigációs menü, mely többszintű listaelrendezést is használ valamint elvétve megfigyelhetők nem üresen hagyott „alt” mezők is a képek esetében.

Az akadálymentesített kormányzati honlapok kapcsán szerettem volna egy pozitív példát is bemutatni, olyat azonban, amiben ne lenne valamilyen kifogásolható megoldás, egyelőre nem sikerült találni. Egyébként az még valamelyest érthető lenne, hogy egy profitorientált honlapnak nem kifejezetten érdeke az akadálymentesítés – hiszen látássérült olvasóknak hirdetéseket sem tud mutogatni -, az viszont továbbra is rejtély marad, hogy súlyos milliókból készült állami portálak esetén miért okoz gondot néhány alapvető ajánlás szem előtt tartása.

2006. március 22. „zsolti”

Forrás: jox.hu