A kivitelezésre kerülő akadálymentesítés részletes ismertetése
Az alábbi fő csoportok, igényeit vesszük figyelembe az akadálymentes honlap, elkészítése során:
• Vak-, gyengén látó-, képernyős munkahelyen dolgozó, színvak-, színtévesztő-, epilepsziás-, monokróm eszközt, rossz kontrasztú mobiltelefont használó emberek.
• Hallássérült-, hangszóróval nem rendelkező gépen vagy hangos helyen dolgozó felhasználók
• Mozgássérült-, Alzheimer-kóros-, kézsérülés miatt átmenetileg korlátozott, csak billentyűt vagy csak egeret használó felhasználók.
• Értelmileg akadályozott-, informatika területén járatlan felhasználók, idősek, gyerekek, más kultúrkörből származó, a magyar nyelvet idegen nyelvként beszélő emberek.
• Mobil eszközön dolgozók, régi elavult hardvert használók, különböző régebbi verziójú böngészőt használó emberek.
Az alábbi nemzetközi szabványok betartásával készítjük el a honlapot.
Az akadálymentességi munkacsoport által meghatározott (WAI Working Groups – http://www.w3.org/WAI/)
– első ajánlás a WebContent Accessibility Guidelines 1.0 (WCAG 1.0 – http://www.w3.org/TR/WCAG10/)
– A második ajánlás a WCAG 2.0 (http://www.w3.org/TR/WCAG20/)
– Valid (XHTML), CSS, HTML
Az akadálymentes honlapot az alábbi WCAG 2.0 által előírt szabvány alapelveit követve készítjük el:
1. ALAPELV: ÉSZLELHETŐSÉG
Az információ és a felhasználói felület elemeit olyan módon jelennek meg a felhasználók számára, hogy azokat érzékelni tudják.
1. Szöveges alternatíva biztosítása minden nem-szöveges formátumú tartalomhoz, olyan módon, hogy a szükségleteknek megfelelően nagybetűre, Braille-írásra, beszédre, szimbólumokra, vagy egyszerűsített nyelvre lehessen változtatni.
• A felhasználóknak nyújtott minden nem-szöveges tartalom rendelkezik egyenértékű szövegalternatíva megjelenítéssel (kivéve a lent felsorolt helyzetek esetében)
– Vezérlési, beviteli eszközök: Amennyiben a nem-szöveges tartalom egy vezérlési parancs, vagy felhasználói adatbevitelt fogad el, akkor egy a célját leíró név tartozik hozzá.
– Amennyiben a nem-szöveges tartalom egy idő-alapú média, akkor a szöveges alternatívák a nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítanak.
– Amennyiben a nem-szöveges tartalom teszt, vagy feladat, amit nem-szöveges formátumban kell bemutatni, akkor a szöveges alternatívák a nemszöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítanak.
– Amennyiben a nem-szöveges tartalom elsődleges célja specifikus érzékszervi élmény létrehozása, akkor a szöveges alternatíváka nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítanak.
– Amennyiben a nem-szöveges tartalom célja annak megerősítése, hogy a tartalomhoz személy és nem számítógép fér hozzá, akkor azok a szöveges változatok biztosítottak, amelyek azonosítják és leírják a nem-szöveges tartalom célját; valamint biztosítottak az olyan alternatív formái, melyek más kimeneti formát használnak a különféle típusú érzékszervi észleléshez, a különböző fogyatékosságokhoz történő alkalmazkodás céljából.
– Amennyiben a nem-szöveges tartalom csak dekoráció, csak vizuális formázáshoz használt, vagy a felhasználók számára nem jelenik meg, akkor ezt úgy valósítjuk meg, hogy azt a segítő technológiák figyelmen kívül hagyhassák.
Alternatívák biztosítása az idő alapú médiához (videó, hanganyag, animáció)
• Az előre rögzített csak-hang és előre rögzített csak-videó felvételek esetében a következő feltételek megvalósulnak (kivéve, amikor a hang vagy a videó a szöveg médiaalternatívája és ez egyértelműen jelezve van).
– Egy szöveges változat biztosított annak érdekében, hogy egyenértékű információt nyújtson az előre rögzített csak-hang tartalomhoz.
– Vagy egy szöveges változat, vagy egy hangfelvétel biztosított melyen az információtartalma megegyezik az előre rögzített csak-videó tartaloméval.
• Feliratok biztosítottak az összes előre rögzített hanganyaghoz a szinkronizált médiatartalom esetében, kivéve, amikor a média a szöveg média-alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van.
• A szinkronizált média esetében az idő alapú médiához szöveges változat, vagy az előre rögzített videóhoz hanganyag tartozik, kivéve, amikor a média a szöveg médiaalternatívája, és ez egyértelműen jelezve van.
Olyan tartalmat hozunk létre, amely információ- vagy struktúrainformáció-vesztés nélkül is különböző módokon jeleníthető meg (például egyszerűbb elrendezés).
• A prezentáción keresztül közvetített információ, szerkezet (paragrafus, címsor, idézet, felsorolás, stb.) és ezek relációi, algoritmikusan is meghatározhatóak vagy szöveges formátumban elérhetők.
• Amikor a tartalom megjelenésének sorrendisége befolyásolja a jelentést, akkor a helyes olvasási sorrend algoritmikusan eldönthető.
• A tartalom értelmezéshez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány vagy hang.
Megkönnyítjük a felhasználók számára a tartalom látását és hallását, beleértve az előtér és háttér megkülönböztethetőségét.
• Nem a szín az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, valamely tevékenység bemutatásának, a válaszadásra ösztönzésnek vagy a vizuális alkotóelemek megkülönböztetésének.
• Amennyiben a weboldal automatikusan hanganyagot játszik le, több mint 3 másodpercen keresztül, akkor vagy egy mechanizmus elérhető a hang szüneteltetéséhez, illetve megállításához, vagy a hangerő rendszer független szabályozására mód van.
2. ALAPELV: A FELHASZNÁLÓI FELÜLET RÉSZEI ÉS A NAVIGÁCIÓ
1. Minden funkció elérhető a billentyűzetről.
• A tartalom összes funkcionalitása működtethető a billentyűzeten keresztül, anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez (kivéve, ahol az alapul szolgáló funkció olyan bevitelt igényel, amely a felhasználó mozgásának útvonalától és nem csak a végpontoktól függ).
• Ha a billentyűzet-fókusz az oldal valamely eleméhez vihető a billentyűzet használatával, akkor a fókuszt arról az elemről billentyűzet használatával el lehessen mozdítani, és ha ehhez a módosítás nélküli nyíl- vagy tabulátor-billentyűzetek vagy egyéb szokásos kilépési módok használatán kívül más is szükséges, a felhasználó erről értesül.
2. Biztosítunk elegendő időt a felhasználóknak a tartalom elolvasására és használatára
• Minden tartalmilag meghatározott időkorlát/határidő estében, legalább az egyik teljesül az alábbiak közül:
– a felhasználó ki tudja kapcsolni az időzítőt, mielőtt még működésbe lépne; vagy
– a felhasználó az alapbeállításnál tízszer hosszabb intervallumra tudja beállítani az időkorlátot, mielőtt az működésbe lépne; vagy
– a felhasználó figyelmeztetést kap, mielőtt az idő letelik, és legalább 20 másodperc áll rendelkezésére az időkorlát meghosszabbítására egy egyszerű művelet
vagy
– az időkorlát szükséges része a valós idejű eseménynek és nincs az időkorlátnak lehetséges alternatívája; vagy
– az időkorlát szükséges és a kiterjesztése érvénytelenítené a tevékenységet; vagy
– Az időkorlát hosszabb, mint 20 óra.
• A mozgó, villogó, gördülő, vagy automatikusan frissülő információra az alábbi kitételek mindegyike igaz:
– minden mozgó, villogó, gördülő információ esetében, amely (1) automatikusan indul,
(2) hosszabb ideig tart, mint öt másodperc, (3) más tartalommal párhuzamosan jelenik meg, létezik egy mechanizmus/program/technika, amivel a felhasználók szüneteltethetik, megállíthatják, vagy elrejthetik azt, hacsak a mozgás, villogás, gördülés egy olyan tevékenység része, ahol ezek lényegesnek minősülnek; és
– bármilyen automatikusan frissülő információ esetében, amely (1) automatikusan indul,
(2) más tartalommal párhuzamosan jelenik meg, létezik egy mechanizmus, amivel a felhasználók szüneteltethetik, megállíthatják, elrejthetik, vagy szabályozhatják a frissítés gyakoriságát, hacsak az automatikus frissítés nem olyan tevékenység része, ahol ezek lényegesnek minősülnek.
• A weboldal nem jelenítenek meg olyan tartalmat, ami három alkalomnál többször villan fel egy másodperc alatt és a villogó felületek teljes felülete nem foglal el bármely 10 fokos vizuális mező 25%-ánál többet a képernyőn.
• Segítséget biztosítunk a felhasználóknak a navigáláshoz, a tartalom megtalálásához és a helyzetük/elérésük meghatározásához
– Hozzáférhetővé teszünk egy mechanizmust, melynek segítségével átugorhatóak azok a tartalmi blokkok, amelyek több oldalakon is ismétlődnek.
– Az oldalak címekkel rendelkeznek, melyek leírják az oldal témáját vagy célját.
– Ha a weboldal szekvenciálisan navigálható, és a navigációs sorrend befolyásolja a jelentést, vagy a kezelést, a fókuszálható alkotóelemek olyan sorrendben kerülnek fókuszba, hogy az megőrzi a jelentést és kezelhetőséget.
– Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és az algoritmikusan meghatározható kontextusából.
Kivételt jelent, ahol a hivatkozás célja kétértelmű lenne ez által a mindennapi felhasználók számára.
3. ALAPELV: ÉRTHETŐSÉG
A szöveges tartalmat olvashatóvá és érthetővé tesszük.
• Az oldal természetes nyelve, algoritmikusan meghatározható.
A honlapok megjelenését és működését kiszámíthatóvá.
• Amikor bármelyik tartalmi elem fókuszba kerül, ez nem okoz kontextus-váltást.
• Bármelyik felhasználói-felület beállításának megváltozását nem követi automatikusan a tartalom változása, hacsak a felhasználót a tartalom használata előtt erről előre nem tájékoztatták.
Segítjük a felhasználókat a hibák elkerülésében és javításában.
• Amennyiben egy beviteli hibára automatikusan fény derül, a hibás elem azonosításra kerül, és egy szöveges leírást kap a felhasználó a hibáról.
• Megfelelő címkék, vagy utasítások biztosítottak, amikor a tartalom felhasználói bevitelt igényel.
4. ALAPELV: ROBUSZTUSSÁG
Maximalizáljuk a kompatibilitást a jelenlegi és jövőbeli hálózati kliensekkel, beleértve a segítő technológiákat is.
• A jelölő nyelveket használó tartalomban, az elemek teljes kezdő és befejező címkékkel rendelkeznek, a specifikációjuknak megfelelően kerülnek beágyazásra, ismétlődő attribútumokat nem tartalmaznak, és az azonosítók egyediek, kivéve abban az esetben, ha a specifikációk lehetővé teszik ezeknek a tulajdonságoknak a használatát.
• Az összes felhasználói-felület elemnek (beleértve, de nem korlátozva: űrlapelemek, linkek és szkrpitek által generált alkotóelemek) a nevük és a szerepük algoritmikusan meghatározható. A felhasználó által beállítható állapotok, tulajdonságok, és értékek program által is változtathatóak. Ezeknek az elemeknek a változásairól az alkalmazások (melybe a segítő technológiák is beletartoznak) értesülhetnek.
Összefoglalva a fenti részletes alapelveket:
Az akadálymentesen elkészített honlap az alábbi legfontosabb feltételeknek tesz eleget:
• Egy közös felületet biztosítunk az összes felhasználó számára
• A forráskódja szabványos (valid)
• A honlap teljesíti minimum a WCAG 2.0 „A” szintű feltételrendszerét
• Biztosítjuk, hogy az oldalon lévő összes szöveges elem mérete növelhető legyen minden böngészőben
• Kihasználja a teljes oldalszélességet és a tartalmat nem kell egyszerre vízszintes és függőleges irányba is görgetni
• Van rajta teljes szöveges keresés
• Van rajta menütérkép
• Fel van tüntetve a honlapon minimum egy email cím, egy telefonszám és egy postacím, ahová probléma esetén a felhasználók fordulhatnak
• Minden oldal készítésének vagy utolsó frissülésének az időpontja feltüntetésre kerül.